Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bodri a hegyen

2009.05.26

 

Kutyus vagyok, nevem Bodri.

Elindultam kutyagolni.

Rajtam van a hátizsákom,

pár napig most hegyet mászom.

  
 

Madárfütty szól, ezer dallam.

Megállok, hogy jobban halljam. 

Fán és bokron sok a fészek, 

ott laknak a kis zenészek.

  
 

Illatozik a zöld fenyő.

Mókus csapat szökken elő.

Húznak-vonnak dobozokat,

télre szednek tobozokat.

 

  

Odamegyek segíteni, 

ételüket elcipelni. 

Öreg tölgyfa tágas odva 

évek óta már a konyha.

 

  

Hátam mögött fut a szarvas. 

Kergeti a csúnya farkas. 

Így szól nekem: - Segíts rokon! 

Osztozunk majd zsákmányomon.

  
 

- Ennivalóm van itt bőven. 

Megkapod a felét tőlem. 

Mit rágcsálnál: kekszet, csontot? 

Konzerv is van, mindjárt bontom.

  
 

Élelmemet máris falja.

Csámcsogását bárki hallja. 

Gyorsan odébb settenkedem, 

ilyen rokon nem kell nekem.

  
 

Pici csíkos vaddisznócskák 

strandnak nézik most a tócsát. 

Pocsolyában henteregnek, 

én is jöjjek… integetnek.

  
 

Erdő szélén van egy forrás. 

Tiszta vízben jobb a mosdás. 

Gyertek velem ti is bátran, 

ott építem fel a sátram.

  
 

Malackák, míg megfürödnek, 

felém jönnek macik, őzek. 

Együtt húzzuk fel a sátort, 

csinosítjuk a kis tábort.

 
 

Körbeteszünk jó sok követ.

Rőzsét szedünk, néhány ölet. 

Esteledik, tüzet rakunk, 

tábortűznél műsort adunk.

 
 

Forog már a mókuskerék. 

Arra ugrál föl a veréb. 

Fa odvából bagoly huhog: 

- Verset mondok, ahogy tudok.

  
 

Vaddisznók egy dalt röfögnek, 

Hamisan szól, jót rötyögnek. 

Malackáik vonyítanak, 

ők csak ehhez konyítanak.

  
 

Ez az éjjel gyorsan eltelt. 

Napocska is korán felkelt. 

Kirándulok, hegyet mászom, 

velem tart a sok barátom.

 

(Tóth Anna)